by Vasas1969 Kedd Május 03, 2016 8:28 am
Vancsa Miklós nyilatkozata a facebookon
Kedves Vasas Szurkolók!
Sikerült. Első osztályban maradtunk....tudom és megértem, hogy volt idő amikor ennél nagyobb célok lettek kitűzve és végrehajtva a Vasas labdarúgó szakosztályánál! A lehetőségeinket figyelembe véve és azt hogy 2,5 éve honnan indultunk, azt gondolom hogy öles léptekkel haladunk egy eredményesebb és sikeresebb időszak felé.
Nem volt könnyű az elmúlt bő 2 év! 2014. januárjában elkezdtünk dolgozni, egy becsapott és kissé hitehagyott csapat játékosaival és ebben a helyzetben az nb2-ben maradást kellett megoldani, úgy hogy közben már arra figyelve is építkezzünk, hogy a 2014/2015-ös szezonban tényezője legyünk az nb2-es bajnokságnak és harcoljunk a feljutásért.
A feladatot sikeresen megoldottuk, sőt nemcsak harcoltunk a feljutásért de bajnokként szereztünk első osztályú tagságot és mire észbe kaptunk a nagy örömünkben már egy elit 12-es bajnokság tagjai lettünk. Sokszor mondtuk, hogy mi nem egy osztályt léptünk fel felé, hanem minimum másfelet...
Nagy teher volt ez mindannyiunknak, tele fiatal magyar játékosokkal, akik hirtelen beleesve a nagyobb elvárásokba, bizony váltakozó sikerrel vették hétről hétre az akadályokat, azonnal hozzátéve teljesen érthetően és azt is kijelentve hogy összességében nagyon jól helytállva.
A létszámcsökkentés mellett szintén nagy súllyal terhelt bennünket, hogy a 12-es mezőnyben a közvélemény és labdarúgásunk néhány prominens vezetője is sokallta az 5 pesti csapatot ebben a "csonkított" szűk elitben, feljutó csapatként ezt éreztük mindig mindenhol...
Nem segített hétről hétre negatív, sőt szinte csak negatív kritikákat hallani szakemberektől a média különböző szegmenseiből, gyakorlatilag az első pillanattól kezdve elbúcsúztattak bennünket az első osztálytól!
Nyilván azt sem lehetett könnyű elviselni, hogy mást sem hallottunk úton útfélen, hogy a Puskás Akadémia nem eshet ki, persze erről nem tehet a felcsúti club, de a focitársadalom így vélekedett.
Nem szerepeltünk jól, kevés pontot szereztünk, talán a végjáték eredményessége miatt megérdemeljük hogy nb1-esek maradhatunk, de a fentiekben összefoglalt állandó nyomás alatt a fiaink állták a sarat, lelkileg volt a legnehezebb, tudom, csináltam.
De hozzátok szólok VASASOSOK smile hangulatjel ez nélkületek soha de soha nem sikerülhetett volna, a Puskás elleni meccsbe még most is beleborzongok, hidegrázásom volt és valami olyan erőt éreztem a clubban amilyet még soha, majd Dunaújvárosban előfordult velem olyasmi ami 2007 szeptembere óta sohasem, a 2. gólunk után bőgtem mint egy kisgyerek, nem hittem volna hogy az akkori tragédia után és azóta a dátum óta ez előfordulhat velem. Más könnyek voltak ezek mint azok, a boldogság, az elmúlt időszak munkájának, feszültségének és idegeskedésének "eredménye" jött ki a szemeimen ebben a formájában, de nem szégyellem, sőt...
Köszönöm Szanyó Karcsinak és Simon Antinak és a korábbi kapusedzőnknek Bíró Szabinak is az elmúlt év munkáját, mindent megtettek mindannyian hogy ma örülhessünk, nagyon nehéz dolguk volt és önkritikusan be kell látnunk és vallanunk, hogy nem mindig tudtunk a munkájukhoz megfelelő segítséget nyújtani a legjobb igyekezetünk ellenére sem.
Természetesen a mostani stábnak is nagyon nagy köszönet jár a munkájukért, hiszen az idegfeszítő végjáték megoldása rájuk hárult, amit jól oldottak meg. Az utolsó fordulókban meccseltünk a mi kis "külön bajnokságunkban" a 2 riválisunkkal amit eredményesen hoztunk le, az utolsó fordulóban is "egyben" tartották a csapatot és talán így ebből a 3 csapatból talán igazságosan is mi érdemeltük meg az első osztályú tagságunk meghosszabbítását.
Hihetetlen sokan és nagy összefogással tettetek azért hogy most örülhessünk, név szerint nem tudlak mindannyiótokat felsorolni, azt is tudom hogy van köztetek olyan ki nem is igényli, sőt kifejezetten kéri hogy a neve ne kerüljön nyilvánosságra.
Köszönöm nektek és azért néhány nevet nem hagyhatok ki, Markovits Lacit és György Tomit, köszönjük mind az anyagi, mind az erkölcsi segítséget amit tőletek kapunk.
Különösebben nem kell méltatnom, meg talán tőlem nem is hangzik annyira jól Jámbor János méltatása, de hagy tegyem meg. Embertelen sok pénzt áldoz a sajátjából a Vasas sikereire. János! Kívánom neked hogy ezt megtehesd szeretett csapatunkért még hosszú hosszú ideig erőben, egészségben, mondom ezt az egész Vasas család nevében is!
Nem tudom kihagyni hogy újfent megköszönjem Nektek Vasas szurkolóknak hogy ilyen élményben részesítettetek bennünket, köszönet az egész éves kitartó szurkolásért a legnehezebb időszakokban tanúsított kitartásotokért és mivel is tudnék most búcsúzni, mint..
Csak a Vasas mindörökké
Piroskékek allé allé...
Hajrá Vasas!