wahúr írta:
Fura emlékeket hoz elő belőlem. Szüleim előbb elváltak, minthogy én megszülettem. Hatéves lehettem,
s kérdeztem édesanyámat: anyu miért sírsz, már megint nincs pénzünk?
14 éves koromig csak mackónadrágom volt.
Mérnök lettem, 3 fiunk lett, 7 unokánk. Nem szűkölködünk, de mindenért megdolgozunk.
A szegénység mellett nem tudok elmenni szó nélkül, szerintem ez a legnagyobb bűn, és a társadalom
előtt álló legnagyobb feladat.
Ja hogy a fociról nem írtam? Nézze el nekem, nem tudok focizni, ez valahogy a síeléssel, tenisszel, és kaviárzabálással
együtt valahogy kimaradt.
Nekem körülbelül ez az életérzés ez a kis csapat. Hogy tisztességes vezetőkkel, szervezetséggel fricskát lehet dobni a milliárdoknak. Remélem megélem.