by Kalamayka Csüt. Szept. 15, 2016 2:49 pm
Egy kis vogonária mára:
Tisztelt Kirendeltség Vezető!
Az alábbi panaszom szíves kivizsgálását kérem:
Ápolási díj megállapításához vált szükségessé az Önök hivatala által kiállított igazolásra arról, h Önöknél nem vagyok nyilvántartva, ill jövedelmem nincs. Ezért kerestem fel a Hivatalt 2016-09-15-én, csütörtökön. A hivatalban először jártam. A bejáratnál az INFORMÁCIÓ nevű pulthoz álltam sorba. Egyszercsak arra lettem figyelmes, hogy két - a másik sorban álló - fiatalember beslisszolt elém a sorba. Természetesen ezt szóvá tettem, felhívtam a figyelmüket arra, hogy ebben a sorban nem ott van a sor vége, ahová ők besoroltak. Erre a másik pultnál tevékenykedő munkatársuk arrogáns hangnemben közölte, h ő küldte át a két illetlen fickót ebbe a sorba, így azoknak elsőbbségük van.
Az ügyintéző hölgyek ezek után érdeklődésüknek adtak hangot afelől, hogy ugyan mi járatban vagyok ott. Elmondtam, h ápolási díjhoz kell arról igazolás, hogy nincs jövedelmem. Ekkor közölték, hogy csütörtökön ilyen igazolást nem adnak ki, menjek másnap. Ekkorra már elmondtam nekik, hogy a férjemet 24 órában én gondozom, mert 24 órás felügyeletre, ellátásra szorul. A két - az ügyintéző hölgyek által előnyben részesített - fiatalembernek, valamint a hölgyeknek ez láthatólag kölcsönös tetszésére volt.
Ügyemet elintézetlenül, megszégyenülten voltam kénytelen távozni. Mivel fogalmuk sincs, mit jelent egy négy-végtag-bénult ember ellátása, annak magárahagyása az ügyintézés végett, milyen hosszadalmas előkészületeket igényel ilyen körülmények közül kilépni az embernek otthonról, elkeseredésemben, és tehetetlen dühömben odavágtam a két jól mulató fiatalembernek, hogy „Bunkó f@szok!”... Mást úgysem tehettem.
Hazaérve igyekeztem az Interneten tájékozódni a hivatal rendtartásáról. Meglepődve olvastam, h a csütörtöki nap csak az első alkalommal jelentkezők - nyilvántartásban még nem szereplők - és a munkáltatók számára van fenntartva. Szomorúan, és dühösen veszem tehát tudomásul, hogy mindhiába mentem azon a napon, amikor az először jelentkezőket látják el, az ügyintéző hölgyeknek fontosabb volt, h a két fiatalember tetszésére legyenek, minthogy abbéli kötelezettségüknek eleget tegyenek, h számomra - először jelentkezőként - igazolást állítsanak ki.
A férjem négy végtag bénult. 24 órás felügyeletre szorul. Ápolását-gondozását én látom el. Ezért is kell elintéznem az ápolási díjat, amihez az önök igazolása szükséges. Nem tudom, h értelemszerű-e, de ha nem, elmondom, h a huszonnégy-órás felügyeletet csak rövid időre, illetve hosszas előkészítéssel lehet megszakítani, de inkább nem lehet ilyet tenni… Ezért nekem minden egyes hivatali ügyintézés rémálom. Az egyszerű gondolkodású emeberek, mint amilyenek a hivatali ügyintézők is, képtelenek megérteni, h aki egy négyvégtag-bénult, magatehetetlen ember segítőjét akadályozza ügye intézésében, az evvel a cselekedetével közvetlenül a magatehetetlen ember ellátását veszélyezteti. Sajnos, amíg látványában nem jelenik meg miről van szó, az emberek többsége azt hiszi, tolakodni akarok, vagy érdemtelenül akarok előnyhöz jutni. Sajnos erről szó nincs. Iszonyú vérkomoly, h egy-egy hivatali ügyintézés során mikorra érek vissza a magatehetetlen férjemhez, aki nélkülem nem tud sem ennei-inni, sem pedig a dolgát végezni. Ráadásul ezesetben éppenhogy elém tolakodtak. Tájékoztatom, h folyamatban van a MEOSZ-nál egyfajta gondozói igazolvány létrehozásának előkészülete. Ennek segítségével a későbbiekben elhárul az akadály (akadálymentesítik) a gondozók elől, amit a hivatali ügyintézések emelnek eléjük. Addig a kis ideig is azonban, ha semmi mást nem tennénk, csak csupán megpróbálnánk emberek lenni, sokat tudna segíteni az ellátottakon…
Kívánok a hivatal minden kedves munkatársának hasonlókat!
Budapest, 2016 szeptember 15.
Kezdőlap
